Csütörtökön itthonról dolgoztam, így nem kellett nagyon mutogatnom a kopasz fejem, volt időm megszokni. Kendőt kötöttem ami egész nap rajtam volt, de valamiért csak idegesített. 
Orvoshoz már sapiban mentem, abban sokkal jobban éreztem magam. Mikor hazaértünk a gyógyszerbeszerző körútról már nem tettem a fejemre semmit és nagyon jó érzés volt. Végre levegőhöz jutott szegény fejem. :)

Másnap viszont be kellett menni az irodába. Annyira jó volt szabadon hagyni a fejem, hogy kacérkodtam a gondolattal elmegyek így dolgozni, utcára sapka és kész. Na jó, azért nem vagyok ennyire bevállalós és nem bírom ha bámulnak, szóval elő a parókát. Pamacsnak neveztük el. Utólag belegondolva a Pom Pom jobban illene rá... új keresztelő kell! :)
Szóval felvettem a parókámat. Nagyon furcsa érzés volt mivel én tudtam hogy nem igazi, ezért állandóan az járt a fejemben hogy ezt mások is látják. Természetellenesen mozogtam, furán tartottam a fejem, állandóan a boltok kirakataiban néztem hogy áll és a páromat kérdezgettem, hogy "ugye jó?". Szerintem mire beértünk dolgozni, az agyára mentem. Annyira el voltam foglalva a hajammal, hogy a buszon vettem észre, hogy a munkához elengedhetetlen laptopom szépen otthon felejtettem. Jól kezdődött a Valentin nap, rohanás vissza, el is késtünk. A feltűnésmentes érkezés kilőve. A fogadtatás viszont jó volt és így én is egyre jobban éreztem magam. Fő-főnök közölte vigyorogva, hogy szuper és neki bejön. Egyem meg! :)
Délutánra már kezdett kényelmetlen lenni, nyomta a fejem néhány helyen, meleg volt és tudtam, hogy nem megyünk egyből haza. Ááá... azért túléltem, ha jól számolom kb 12 órát volt rajtam folyamatosan. Hazaérve én nem a magassarkú cipőmet rúgtam le magamról, hanem a parókámat vettem le azon nyomban. Ha nem félteném, repült volna a sarokba. :)

Azért a végére egész megszoktam, tetszettem magamnak, furcsa volt megint kis kopasznak lenni. Viszont tetszem magamnak így is, úgy is. Párom egyre többet simogatja, puszilgatja a kis golyófejem én meg élvezem. Meg azt is, hogy reggel könnyebb az arctisztítás mert nem lóg oda mindenhová a hajam, nem kell korábban kelni hogy kezdjek vele valamit, nem alszom el, fürdés után csak megtörlöm és kész is.

Csodák csodájára nő maradtam. :)
A párom szakadt farmerban, strandpapucsban és egy sima fehér pólóban, sörrel a kezemben látott először mégis az volt rólam a benyomása, hogy milyen nőies vagyok. Kezdem tényleg elhinni, hogy akinek megvan a kisugárzása, az melegítőben, szakadtan, haj nélkül is kívánatos nő. 

ui: a vesém is jobban van, úgyhogy boldogságom határtalan :)