Örömhír

A múlt héten elvégzett mellkas-has-kismedence CT-mnek végre meg lett az eredménye, mely szerint: 

"Partialis regresszió észlelhető, ami jelentős mértékű, több nyomon követett non target laesio teljesen eltűnt, a target laesiok minden lokalizációban lényegesen kisebbek. Új góc nem azonosítható."

Tehát javulok, nagyon. A dokim azt mondta, ez várakozáson felüli, 3 ciklus után ez nagyon szuper eredmény. 
Tűnnek el belőlem a nem odavaló dolgok, a nagyok is minimum a felére összementek már. 

Sokkal jobban is érzem magam. A vérképem nem lett olyan fényes (na jó, igazából borzasztó lett), így a múlt heti kezelésem elmaradt, de most csütörtökön valószínű megkapom a nagy kezelést. A gyógyszert elkezdtem már szedni, reménykedünk, hogy összekapja magát a csontvelőm és tovább pusztíthatom a gombócaimat. Elneveztem őket Babszemjankóknak, mert méret alapján mindegyik kb úgy nézhet ki, mint egy babszem. :) Azért nem akarok túlságosan bizalmaskodni velük, nehogy aztán maradni akarjanak. 

Tegnap újra elkezdem jógázni. 25 perc nyújtás, lazítás, hogy a mozgáshiánytól és a kemótól teljesen bemerevedett izmaimat kicsit kilazítsam és átmozgassam magam. Hülyeségnek tűnhet erre energiát pazarolni, de nagyon jól esik. Ez egy újabb mérföldkő számomra. Az a célom jelenleg, hogy májustól vissza tudjak menni dolgozni legalább heti 3 napot illetve szeretnék indulni nyáron a K&H-s minimaratonon (2 km). Tavaly ezzel kezdtem el a futós életet, így ezzel szeretném idén újrakezdeni. 

Hiszek benne, hogy sikerülni fog. Az irányt most belőttük, ezen az úton kell haladni tovább. 
Imádom az orvosom és nagyon sokat köszönhetek Neki, mindig összekanalaz, akár testileg, akár lelkileg vagyok a padlón. Nélküle és a szuper nővérkék nélkül nem menne.